Az ivóvíz kiváló minősége az emberiség életének és egészségének alapvető feltétele. Az ASIO Hungária Kft. ezért figyelmét az ivóvíz legmodernebb kezelésére fordította, amely nanoanyagot (nanorészecskéket) és nanotechnológiát használ. Ez a nanotechnológia a vizet gyorsan és hatásosan megtisztítja a nagymolekulás, organikus és anorganikus vegyületektől, ugyanúgy mint a nehézfémek elemeitől és vegyületeitől. A víztömeg tisztítása olyan elemektől mint az arzén, bór, urán, vas, króm, réz, cink, nikkel vagy mangán 89-99%-os, a foszfortól egész 96%-os, a vinilkloridtól 95%-os, a diklór-etiléntől 86%-os, miközben a KOIMn 94%-os, stb.

A nanotechnológia és nanorészecskék használata lehetővé teszi, hogy az ivóvízkezelés és az élelmiszeripar számára történő vízkezelés elkerülje a manapság elterjedt drága, hagyományos folyamatot.  A jelenlegi technológiák drága berendezéseket, filtereket, ionos cserélőket és alapanyagokat használnak, így az e típusú berendezések működtetése nagy anyagi ráfordítást igényel.

Az itt ajánlott nanotechnológia, amely a víztisztításhoz nanoanyagokat (nanorészecskéket) használ fel, ezeket a problémákat megoldja, és a beszerzés és üzemeltetés szempontjából jelenleg a leggazdaságosabb megoldást jelenti.

A nanotechnológia a “turbulens-labirintus” reaktor ivóvízkezelésén alapul, mégpedig 20-1000 nm méretű nanorészecskék felhasználásával, amelyeknek egyszerre szorbeáló (felszívó), adszorbeáló és flokkulációs tulajdonságai vannak, és atomszinten reagálnak a különböző elemekkel és vegyületekkel. A gyors és hatékony vízkezelés főleg a nanorészecskék ezen tulajdonságainak köszönhető.

Az ivóvízkezeléshez 20-280 nm méretű nanorészecskéket használunk, amelyek kémiai összetétele 98-99% Fe + Fe2O3 és 1-2% Ti, speciális Fe° felüleű_ TiO²³ , 45 m2/g –ban, amelyek koncentrációja 0,5 – 20 g/m³ között mozog.

Ez az anyag semmilyen toxikus vagy káros anyagot, anyagokat nem tartalmaz, és minden,  ivóvízkezelésre vonatkozó higiéniai normának megfelel.

A nanotechnológia a következőképpen működik: a vizet a “turbulens-labirintus” reaktorba vezetjük, amelybe az adagolópumpa a nanorészecskés keveréket adagolja. A reaktorban olyan fizikális körülmény van kialakítva, amely a nanorészecskék és az eltávolítandó molekulák intenzív és sokszor ismételt összeütközését váltja ki. Ezután a víz, együtt a nanorészecskékkel az ülepítő tartályba vezetődik, ahol a gravitációs erőknek köszönhetően a nanorészecskék a felvett anyagokkal együtt a fenékre ülepednek. A kitisztított víz ezután tovább vezetődik a klasszikus kezelésre, a leülepedett nanorészecskéket és szennyeződést pedig regeneráció vagy likvidáció várja. A reaktor minden mai alacsony teljesítményű vízkezelő rendszerbe beszerelhető, és szükség szerint betelepíthető a már létező technológialáncba.

A reaktor nem igényel kezelőszemélyzetet, nem használ elektromos energiát. Minden fizikális folyamat itt a vízáram hajtópumpa által szolgáltatott kinetikai energiájának köszönhető, valamint a reaktor speciális szerkezetének. A berendezés élettartama 25-30 év.

A vízkezelés, a nanorészecskék gyártása és a reaktorok konstrukciója védjeggyel van ellátva (európai védjegyek).

Az alábbiakban, összehasonlítás céljából, feltüntetjük a klasszikus és nanotechnológiás vízkezelési technológialáncokat.

A nanotechnológiás ivóvízkezelés beszerzési kiadásai 20-25%-al alacsonyabbak, mint a klasszikus technológiák esetében, az üzemeltetési kiadások pedig 25-30%-al. A nanotechnológiás vízkezelés és a kezelt, tisztított víz minősége megfelel a WHO normáinak, ugyanúgy mint a német ivóvíz starndardnak.

Hatásfok: