Klinikák tumor dózisú jódterápiás részlegén a betegekbe beadott aktivitás a vizelettel távozik, ezért szükséges egy szennyvíz inaktiváló rendszer kiépítése.
A radioaktív vizelet elvezetésére külön szennyvízcsatorna hálózatot kell kiépíteni, s az elvezetett vizeletet a pinceszinten kialakított aktív szennyvízkezelő tartályainak egyikében gyűjtik. A megtelt tartályt lezárják és legalább 3 hónapig az aktív szennyvizet tárolják. Három hónap alatt a radiojód aktivitása több mint tízszer lefeleződik, tehát az induló aktivitás kevesebb, mint ezredrészére csökken.
Tárolás után a szennyvíz aktivitását és aktivitás koncentrációját ellenőrzik és amennyiben a koncentráció a mentességi szint alá, az aktivitás pedig a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatban meghatározott érték alá csökken, a szennyvizet a kommunális csatornába bocsátják.
A gyűjtéshez és kezeléshez szükséges tárolókapacitás egy példán keresztül:
Terápiás betegek száma: 4 beteg/nap (felülbecslés)
Ürített vizelet: 2 liter/beteg/nap
Öblítések száma: 5 betegenként és naponként
Öblítővíz mennyisége: 1 liter/öblítés (automatikus adagolással)
A négy betegtől 1 nap alatt összegyűjtött radioaktív vizelet mennyisége tehát
4 x (2 + 5x1) = 28 liter
A 6 db gyűjtőtartály mindegyikének a térfogata 1.5 m3, tehát egy tartály kereken 50 nap alatt telik meg, utána lezárják. Két tartály gyűjtőkapacitása 100 nap, ez alatt a már lezárt tartályokban lecsengett a radioaktivitás, kiengedték a szennyvizet és a tartályok ismét alkalmasak a gyűjtésre. A gyűjtő rendszer biztonságát fokozza, hogy van egy hatodik, tartalék tartály is.
A szennyvíz inaktiváló rendszer tartályai külön-külön szakaszolhatók, s a bennük összegyűlő izotópos szennyvíz a lecsengetés után (a vonatkozó rendelet szerint min. 90 nap) szivattyúkkal egy ellenőrző aknán keresztül a telephelyi kommunális szennyvízcsatorna hálózatba üríthető.
A tartályok és az összekötő vezetékek – beleértve a szerelvényeket – anyaga PE, PP.
A rendszer vezérlése a helyiségben elhelyezett kapcsolószekrényről kerül kialakításra.
