Az AS-NAGGIS egy merőben új nanotechnológiás ivóvíztisztító, mely költséghatékony megoldást jelent az önkormányzatok részére. A nanotechnológia beszerzési kiadásai kb. 20-25%-al alacsonyabbak, mint a klasszikus technológiák esetében, az üzemeltetési kiadások pedig 25-30%-al. A nanotechnológiás vízkezelés és az eredményezett víz minősége megfelel a WHO normáinak!
Több mint négyszáz településen magasabb az ivóvíz arzénkoncentrációja a megengedettnél, ezeken a területeken az ÁNTSZ rövid időn belül megtilthatja vagy korlátozhatja a víz fogyasztását.
Az önkormányzatok leginkább az önerő és a vízdíjak várható emelkedése miatt vonakodnak belépni az országos ivóvízminőség-javító programba – mondta Horváth Lászlóné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Hozzátette: ez a program az egyetlen esélyük a településeknek, hogy ivóvízminőség javításhoz forrásokat kapjanak. A program támogatása 90 százalékos, ráadásul a hátrányos helyzetű települések 5-6 százalékos plusztámogatást kaphatnak az önrészhez az EU önerőalapjából.
Az önkormányzatok ezen kívül kedvezményes kamattámogatású hiteleket is igénybe vehetnek. Pályázni új vízbázis kiépítésére, víztisztítási technológia továbbfejlesztésére is lehet – jegyezte meg. Az uniós csatlakozási szerződés szerint Magyarország 2009. december 25-ig térhetett el az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől, vagyis a 10 mikrogramm/ liter arzéntartalomtól. Az ivóvízminőség-javító program azonban – amelyet 2001-ben hívtak életre s mely az uniós érték elérését célozta – végtelenül lassan halad. Emiatt szeptemberben hazánk hároméves halasztási kérelmet kért az Európai Bizottságtól, melyre végleges válasz még nem érkezett. Mint azt Horváth Lászlóné elmondta, az EB számos kérdést tett fel a halasztási kérelem miatt, amelyekre a válaszokat Magyarország elküldte. Elképzelhető, hogy mégis megkapjuk a halasztást 2012. december 25-ig -jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivóvízjavítás beruházásainak teljes költségét, hiszen a várakozások szerint 2013-tól ivóvízre Magyarország nem kap majd uniós forrást. Jelenleg több mint 400 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az észak-, illetve a dél-alföldi régióban.
A legszennyezettebb ivóvizű településeken az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rövid időn belül megtilthatja vagy korlátozhatja a csapvíz fogyasztását. Akkor pedig az önkormányzatoknak kell zacskós vizet, illetve lajtos kocsit biztosítaniuk. Ez azonban hatalmas pluszköltséget jelent. Egy négyezer fős településnek például 150 millió forint többletforrást kellene ehhez szereznie. A WHO és a friss hazai kutatások is kimutatták már, az arzénes víz hatással lehet a bőr- és a tüdőrák, nagyobb koncentrációban pedig a hólyag- és a veserák kialakulására is.
Forrás: Népszava
